Az idei év egyik nagy csalódása számomra a Vasember második része, amelyre voltam olyan botor, és kifizettem a mozijegy árát, de közben annyira mégsem szórakoztam jól. Csabika az ellenpélda, aki megfogadta egyszer titokban, hogy egy nagyszerű film sem fog neki bejönni, viszont annak a jóval gyengébb folytatása már igen. Mert, hogy jóval gyengébb, mint az első, az nem kétséges.
Mint ahogy az sem, hogy Jon Favreau azok után, hogy a világ egyik legjobb vígjátékában (Ronda ügy) garázdálkodott, kiderült, van érzéke a rendezéshez. A Vasember 2 nem is ezen a téren, s a látvány, vagy a zene terén siklik el, sőt, talán önmagában nem is siklana el. Egyszerűen csak volt egy léc, amit illett volna megütni. Pedig van itt minden, mi a szemnek ingere. Mikor a vörösre festett hajú Scarlett Johansson-t megláttam, azt hittem, ennek már csak jó vége lehet. Ám korántsem. De nézzük, miért is fikázom a filmet.
Pontosan a feléig semmi baj nincsen. De ez így, csak félmunka. A Robert Downey által részegen, vasemberöltözetben elszkreccselt California Love meg az egyéb humorbonbonok azért jó hangulatot teremtettek, ám akkor megjelent az első részből ismert (Csabika által ok nélkül lehúzott) Terrence Howard utódja, Don Cheadle, az őszinte nigga barát karakterében, s amikor a születésnapi partin ellopja főhősünk egyik jelmezét, összeveri (a ház szétverése közben), majd ok nélkül ellene fordul, már valami kezdett nem stimmelni. A film rosszarca az első részben Jeff Bridges volt, aki mondanom sem kell, kiváló színész, és egy zseniálisan megírt, stílusos karaktert játszhatott. Ezzel szemben, bár Mickey Rourke-t is bírjuk, a nagyszerű fizikus sztereotípiáját nem éppen a Danny Trejo stílusú pofázmánnyal és az angolórán begyűjtött egyesekkel fogja életre kelteni, ahogy azzal sem, hogy ha valaki több tíz évig szigorítottban ül, hogy tanul meg két perc alatt robotokat programozni. De rendben, fogadjuk el, hogy ez lehetséges, hiszen ez mégis csak egy képregény. Mert persze az igazi gonoszt nem is ő testesíti meg, hanem az a Sam Rockwell, aki nemrég a Moon című méltatlanul ajnározott filmben még Kevin Spacey-vel beszélgetett (s jól alakított), most meg olyan jellegtelen, sőt rohadtul idegesítő fazont játszik, akit egyszerűen rossz nézni a vásznon. Elhiszem, hogy Rockwell szenvedett ebben a szerepben, mert én is rohadtul szenvedtem attól, hogy őt kellett néznem.
Az akciójelenetekkel nem az a bajom, hogy nem látványosak. De a katarzisnak szánt film végi robotüldözéses jelenet egyszerűen már fárasztott. Mintha egy elcseszett Transformers filmrészletet látnék, ahol ugyan rendben vannak a digitális elemek, mégis már unom az egészet, mert egy nagy lófasz, és nem ezt vártam volna. Mennyivel jobb volt az első rész, ahol igazi bossfight volt a két szereplő között? Ahol módszeresen adagolták a sztorit, a poénokat, az egész olyan friss volt, hogy csak na. S noha kevesebb cgi-jal, mégis sokkal ötletesebben tudták megvalósítani az egészet. Akkor láttuk, hogy Robert Downey visszatért a "híres emberek" közé. Persze ő azért most is hozta a szintet, s megmentette a filmet attól, hogy elsikkadjon, de azért tudom, sírt, mikor olvasta a forgatókönyvet.
A "legjobbat" pedig kifelejtettem. Ha mostanában láttok egy olyan filmet, amiben Samuel L. Jackson nem bukkan fel félszemű ügynökként, aki megzsarol mindenkit, akkor hívjatok fel telefonon. Most már visszatakarodhatna az öreg a Ponyvaregény-beli kocsmába, vagy a kígyókhoz a fedélzetre. Azt meg, hogy szólt-e a Black Sabbath-tól az Iron Man, már nem is figyeltem. Mert nem is érdekelt.
6/10
Nos kedves olvasók - ahogy azt Dév kollégám már megjegyezte - akad másféle vélemény is a filmmel kapcsolatban. Kezdjük ott, hogy lehet fikázni a történetet, de azt ne felejtsük el, hogy alapvetően a forgatókönyv az Iron Man: Demon in the Bottle című képregény eseménysorozatát követi, tehát ezért ne feltétlenül a film készítőit okoljuk. Az akciójelenetekről annyit, hogy szerintem az egész filmben végig teljesen "cool" és megvan a film végén lévő "bossfight" csak nem kettő, hanem három szereplő között. Mickey Rourke-kal kapcsolatban is meglehetősen eltérő véleményem van, mert nem tudom mi azzal a probléma, hogy Ivan Vanko egyetemet végzett ember, egy igazi zseni, utána pedig bekerül a börtönbe és ott válik egy ilyen brutális állat kinézetű köztörvényes bűnözővé... A kettő nem zárja ki egymást feltétlenül. A Terence Howard - Don Cheadle váltásnak én kifejezetten örültem, de ez persze csak abból fakad, hogy az előbb említett urat én nem kedvelem, de ettől függetlenül még lehet jó színész.
VálaszTörlésMost már eleget elégedetlenkedtem a kritikával kapcsolatban, nézzük a közös nevezőt :D Szóval elismerem, hogy Sam Rockwell katasztrofálisan gyenge és idétlen szerepet játszik, ami inkább valami "C" kategóriás paródiafilmbe működhetne, de itt nem. Ezen kívül engem is rohadtul idegesít, hogy Samuel L. Jacksonnak valamilyen rejtélyes oknál fogva minden filmben szerepelnie kell mostanában... Na mindegy. Dév kollégámnak abban is igaza van, hogy Robert Downey kreténkedése és Scarlett Johannson vörös hajjal meglehetősen feldobják a film hangulatát. :D
8/10