A rajongó (The Fan), 1996

Azt mondom kedves Olvasók, hogy nosztalgiázzunk. Nosztalgiázzunk egy kicsit a 80-as/90-es éveken, amikor (véleményem szerint) a filmgyártás fénykorát élte. Kétségtelen mindig vannak az új filmek között is nézhetők, jobbak, illetve klasszikusok, de korántsem olyan mennyiségben mint az előbb említett időszakban. Az időszakban, amikor a Tony Scott-félék futószalagon gyártották le egymás után a szórakozásunkat garantáló darabokat. Erre egy kiváló példa A rajongó című film 1996-ból.

Aranyhaj és a nagy gubanc (Tangled), 2010

Az utóbbi időben Dév kollégámmal nagyon belemélyedtünk a rajzfilmek világába. Nem is csoda, hiszen a 2010-es év (reméljük a 2011-es is!!!) csak olyan darabokkal szolgált nekünk, amelyek szinte (khm-khm Shrek 4.) kivétel nélkül felkerültek a filmes toplistáink előkelő helyezéseire. Az Aranyhaj és a nagy gubanc úgy tűnik folytatja az eddigi tendenciát.

RÉGI IDŐK MOZIJA: A tank (Háborús fenevad) - (The Beast of War), 1988

Háborús filmet nem könnyű készíteni. A háború borzalmait az emberek lelki metamorfózisán keresztül bemutatni - ez pedig még nehezebb feladat. Sokaknak beletört már ebbe a bicskája, a legtöbben korrektúráznak valamelyik fél javára, néhányan pedig elkendőzik a valóságot, vagy mézes masszával vonják be azt. Nem így a The Beast of War című opus, mely ne tévesszen meg egy pillanatra sem senkit a magyar címével - ez bizony nem egy zs-kategóriás Lorenzo Lamas mozi. Ez kérem szépen, egy igazi mestermű.

Időbűnök (Los cronocrimenes), 2007

Mi történik akkor, ha a szomszéd erdő mögötti dombon egy időutazásra kifejlesztett laboratórium leledzik? Erre keresi a választ az Időbűnök című film.

Shrek a vége, fuss el véle (Shrek Forever After), 2010 - Shrek és a jogi buktatók, kritika

A Shrek negyedik részével kevés ember akarna elfutni, inkább elfutna előle, ha tudná, mi vár rá. Grafikai maximalizmus és forgatókönyvírói mélypont, a széria leggyengébb, befejező részében.

A következő három nap (The Next Three Days), 2010

A legtöbb emberi lény számára létezik olyan egyén ezen a világon, akit mindennél jobban szeret. Tételezzük fel, hogy egyszer csak kopogtatnak a rendőrök az ajtónkon és elviszik azt a személyt, aki a legkedvesebb számunkra, aki nélkül képtelenség élni, majd a bíróságon szépen bejelentik, hogy gyilkosságért X évet fog kapni.  Ráadásul meg vagyunk róla győződve arról, hogy családtagunk/szerelmünk/barátunk teljesen ártatlan. Vajon ilyen helyzetben mi mindenre lennénk képesek?

Mások élete (Das Leben Der Anderen), 2006

Gyakran szembesülünk azzal, hogy az európai filmek bizony büszkén helyt állnak az amerikai riválisaival folytatott versenyben. Gondoljunk csak a spanyol (Buried, Inarritu filmjei), lengyel (Katyn) vagy akár a francia (Leon a profi, Taken, régebbi Delon-Belmondo páros parádéi, Isten városa) művekre. A német filmgyártás is belefér ebbe a sorba, hiszen a Das Boot, illetve a Die Welle – A hullám után még jócskán találhatunk az említett remekművekhez hasonló klasszikust a filmek végtelen mezőiben. Ilyenek titulálom a Mások élete című darabot is.

Így neveld a sárkányodat (How to Train Your Dragon), 2010

Az Oscar-gálán a L'illusionniste és a Toy Story 3. mellett az Így neveld a sárkányodat volt a harmadik jelölt a legjobb egész estés animációs film kategóriában. A győztes a Toy Story 3 harmadik része lett, amelyet ugyan nem láttam, de így is húzhatom a számat, mert a sárkányos eposz minden idők egyik legjobbja - véleményem szerint.

Üvegtigris 3, 2010

Kakszi Lajos és barátai újra moziba csábították a nézőket egy amolyan igazi együtt röhögős mulatságra. Az Üvegtigris (a szekér) azonban jelképesen tovább gurult, most már Budapesten is tiszteletét teszi az öregedő banda - az eredmény azért persze emészthető lett.

Harry Potter és a halál ereklyéi, 1. rész (Harry Potter and the Deathly Hallows: Part 1), 2010

A könyvekből ugyan csak az ötödikig jutottam (a sztorit végig ismerem), a filmekből az utolsó előttire is rászántam - nagy nehezen - az időt. Kritika azoknak, akik NEM utálják tiszta szívből a szemüveges "varázslótanonc" (nem a Nicholas Cage-féle) kalandjait.

A 83. Oscar-gála és az évértékelés

Nos, először is elnézést kérünk, hogy nem sikerült az Oscar-gála előtt évet értékelnünk, valamint jelölteket állítanunk, de olyan vis maior körülmények hátráltatták szerény személyemet, mint az internet hiánya, és a többi. Most viszont engedelmetekkel, serényen pótolnám a beígért eredményhirdetéseket és véleményeinket. Talán jobb is így, a már ismert történéseket figyelembe véve beszélni az elmúlt évről és a csalódást keltő Oscar-gáláról...