Oldalak

2010. november 10., szerda

Az amerikai (The American), 2010


Egy film előzetese nagyon sokszor csalóka, amelynek láttán teljesen felcsigázódunk és izgatottan várjuk, hogy végre megnézhessük az új blockbustert. Aztán ahogy haladunk kockáról-kockára rádöbbenünk, hogy egy átverés áldozatai vagyunk. Az amerikai című film nézése közben ugyanez az érzésünk támad.


Ebben a filmben George Clooney egy Jack nevű bérgyilkost alakít, aki a svédek elől menekülve Olaszországban húzódik meg kis időre és egy utolsó megbízást elvállal, amely kockázatmentesnek tűnik, mivel a cél nem valakinek a megölése, hanem egy fegyver elkészítése.

Ahogy az elején már felvezettem a témát, a film előzetesében főhősünk üt-vág, lő, fut, motorozik, ennek ellenére a cselekmény borzasztóan unalmas, vontatott és monoton, olyan mintha a Michael Clayton névre hallgató, szintén roppant mozgalmas és intenzív eseménysorozatot tartalmazó „szuperprodukció” második részével találnánk szembe magunkat. Sajnos a Max Payne nevű értékelhetetlen valamire is utalnom kell, ahol szintén a trailer megtekintése elég ahhoz, hogy kb a film a lényegét és az összes akciójelenetet megismerjük. Az amerikait a melankólikus dráma műfajába sorolnám be összevegyítve némi romantikával (nyílván ha az előzetesben ezt sugallották volna a nézőnek, akkor kisebb lenne az érdeklődés).

A film pozitívumai közé sorolható az ősz hajú, mai napig sármos George Clooney. Kétségtelenül jól áll neki a szerep, elő tudja adni, hogy mennyire belefáradt már a munkájába. Bágyadt közönnyel tekint az egész világra és már semmi sem érdekli, csakhogy visszavonuljon és megpihenjen egy nő mellett. Érdemes még szót emelni arról, hogy eredeti helyszíneken, csodálatosan szép tájakon forgatták a filmet (óriási piros pont jár ezért az ötletgazdának) és míg ezeken gyönyörködünk, addig a klasszikus zenei aláfestésről Herbert Grönemeyer gondoskodik, aki profi munkát végzett. Végezetül megemlíteném, hogy a készítők némi meglepetést is belepréseltek a film közepére: nevezetesen a Volt egyszer egy vadnyugatos cameo láttán és a We don’t speak americano eredeti verziójának hallatán ér fülig a szánk. :)

Kedves George Clooney! Most már elég volt a lassú és elvont drámákból, amelyekben az utóbbi időben szerepeltél. Légy szíves a jövőben valami pörgős szerepre add a fejed kérlek! Köszönjük!

 5/10

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése