Oldalak

2011. január 27., csütörtök

127 óra (127 hours), 2010


Epic masterpiece. Elképesztő, fantasztikus, csodálatos és felejthetetlen. A 127 óra 94 percével azonnal és végérvényesen belopta magát a szívembe. Danny Boyle mesterműve egyike a legjobb filmeknek, amiket valaha is láttam.



Ha egy filmnek nincs hírverése, az még nem jelent gondot. Ha látunk a plakáton egy-két ismerős nevet, talán sejteni lehet, ismét egy gyöngyszemre bukkantunk. Danny Boyle, aki a Trainspotting-gal, a Gettómilliomos-sal és A part-tal már alkotott kivételeset, most megmutatta, hogyan kell ezeket is bátran túlszárnyalni.

Aron Ralston 2003 májusában a Utah-i Blue John Canyon-ban olyan balesetet szenved, melynek következményeként szörnyű fogságba is esik. Többet nem árulnék el a filmről, mert egyrészt spoiler lenne, másrészt rontaná az élvezeti értéket, ami bizony igen magas fokon jelentkezik azoknál, akik akkora "film-kockák", mint jelen blog és cikk írója. Annyit azonban hozzáfűznék, kritikám tárgya teljesen valós, megtörtént eseményt prezentál.

Könyörtelen realizmus, sebek, látomások. A küzdelem, és az élet minden mozzanata olyan megvilágítást kap, mint még soha ezelőtt. S mindezt egy nagyszerű forgatókönyv, egészen elképesztő képi világ (soha nem láttam még hasonló kamerabeállításokat), a varázslatos zene, és James Franco elemi erejű alakítása formálja olyan végeredménnyé, mely megmutatja, egy film is lehet műalkotás, s még 2010-ben is mondhat és mutathat újat.

A 127 óra egy igazi kevés szereplős kamaradráma, néhány leányzó azért olykor-olykor feltűnik benne, külön örültem Clémence Poésy-nek, aki bájával minden képkockát elbűvölővé tud tenni (ezt az In Bruges-ban is bizonyította). A prímet azonban Franco barátunk viszi, akinek ezért az alakításért kijárna az Oscar, nem csak egy otromba jelölés. Egyébként mintha Heath Ledger tehetségét és mimikáit látnám benne reinkarnálódni, bár ezt a Pókember részekben még nem igazán tudta kibontakoztatni, de most itt volt a lehetőség.

Mindent összevetve, az angol rendező víziója letaglózó, magasztos és érett munka. 10/10-es.

5 megjegyzés:

  1. Na, már fél éve várom ezt a filmet, és most még inkább.:) Bár már tudom mi benne a "poén". James Franco meg egy isten, ezt eddig is tudtuk!:)

    VálaszTörlés
  2. Hát nem fogsz csalódni, ebben biztos vagyok. Nálam a 127 óra eddig 2010 filmje, bár már nincs sok vissza, van még egy kis lemaradásunk, de aztán megcsináljuk a toplistákat. :)

    King's Speech, The Fighter, True Grit várható hamarosan

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm az ajánlást!!
    Egyszerűen hihetetlen volt!
    Nem sokszor láttam hasonlóan felkavaró filmet! =)

    VálaszTörlés
  4. OMG! Most néztem meg. 10/10, jobban nem tudom most megfogalmazni. Sírtam, izzad a tenyerem, megittam egy üveg vizet, és szédülök. Nagyon durva! Gyönyörű fényképezés, iszonyat durva színészi játék, a sztori meg...aztak!

    VálaszTörlés