Oldalak

2011. augusztus 8., hétfő

Forráskód (Source Code), 2011


"Nehéz manapság eredeti filmet kitalálni, hiszen az összes ötletet legalább egyszer lelőtték" - mondják a stúdiók. "Bullshit" - felelem én. Erre a legújabb bizonyítékot pedig úgy hívják: Forráskód.


Gyllenhaal volt már katona a Bőrnyakúakban (ez a film, azon kívül, hogy nagyszerű, arról híres, hogy Fenyő Iván szerepelt két másodpercet benne, jarhead frizkóval, kár, hogy a géppuska nagyobb volt, mint ő), sci-fi-ben is tiszteletét tette már (Donnie Darko), így adott volt a szerepre. Duncan Jones rendező a Moon-nal már bizonyította, a szomszédos égitesten menetelő holdjáróra való örökös és monoton zoomoláson túl fineszt és egyedi ötleteket is képes volt hozni a műfajba.

Colter Stevens százados, az afganisztáni háborúban harcoló katona egyszer csak egy Chicago-ba tartó vonaton ébred, vele szemben a mosolygó Michelle Monaghan-nel, aki egy teljesen más embert lát benne, de az ablaküveg visszatükröződésében, és a vonat mellékhelyiségében ő is észreveszi: egy másik ember testébe került. Kis idő múlva robbanás rázza meg a vonatot, melyet a tűz felemészt, és Colter egy zárt kapszulában találja magát, ahol egy monitoron keresztül instrukciókat adnak neki: vissza kell mennie a vonatra, újabb 8 percet tölthet ott, s addig meg kell találnia a robbantót, aki még mindig veszélyt jelent a városra.

A filmet kis túlzással Moon 2-nek, ha vicces akarnék lenni, azt mondanám: Earth-nek is lehetne nevezni. Ugyan itt játszódik, és történetileg semmi kapcsolata nincs az előzővel, de ugyanúgy tartalmaz bizonyos elemeket és koncepciókat, mint sci-fi testvére, Duncan Jones tehát nem véletlenül tette rá a hold kőzetporától mocskos mancsait eme produkcióra, és azt kell mondjam, nagyon jól tette.

A rendező fejlődése egyértelmű, és a Source Code sokkal érettebb film lett, mint a már említett. Ez persze köszönhető a nagyszerű forgatókönyvnek és Gyllenhaal öltönyének is.

A film messze van a kommersztől, tehát közel a szívemhez. Összességében nagyszerű élményt nyújtott, és már az idei év kedvencei közé helyezem képzeletben.

9/10

1 megjegyzés:

  1. Láttam a filmet,eszméletlen jó volt,nagyon izgalmas. Na és persze a vége...mint női nézőnek,kell bele egy kis drámaiság :)

    VálaszTörlés