Oldalak

2010. szeptember 17., péntek

Maverick (Maverick), 1994


A Mel Gibson nevével fémjelzett western vígjátékhoz eddig még nem volt szerencsém, pedig már sok jót hallottam róla, s végül kiderült, volt is ezekben valami.

 A vadnyugati érzést ugyan a jó díszletek, az ismerős tájak és a szép fényképezés (Zsigmond Vilmos munkája) némileg felemlegeti, a Maverick valójában egy wild west paródia, amilyet bevallom őszintén a Terrence Hill és Bud Spencer filmeket leszámítva azért nem sokat láttam. Persze itt azért nem röhögünk olyan harsányan, s nem csattannak a százötven kilós disznókon hangosított pofonok, valamint a babot sem eszik mázsaszámra, viszont az önmagát parodizáló és a fehéreket a sztereotipizálás miatt fikázó indián törzsfőnök, továbbá régi ismerősünk, "Roger Murtaugh őrmester" (Danny Glover a Halálos fegyverből) cameo-ja azért viszi a prímet.

A sztori a következő: adva van egy pókerverseny, a 19. századi Amerikában, melyre 25.000 dollár a beugró (amint az az imdb trivia-ból kiderül, ez manapság az összeg több, mint a hússzorosának felel meg). Bret Maverick a legjobb pókeres, de hiába szeretne benevezni, még kellene neki háromezer dollár, amit különböző hozzá hasonlóan poénos haverjai sajnos nem adnak meg neki, így hát jöhet az ötletelés. Eközben Jodie Foster személyében egy pimasz, és csinos hölgy is képbe kerül, akinek nem titkolt célja: 1. felidegesíteni főhősünket 2. lépten-nyomon ellopni értékeit.  Említésre méltó még James Garner ("a vén szaros, aki lőni azért még tud"), aki az eredeti sorozatban játszotta Maverick-et, továbbá James Coburn, akit A hét mesterlövészből is ismerhet a western műfaj iránt érdeklődő, valamint Alfred Molina, aki - azóta tudjuk - 16 év elteltével is ugyanúgy néz ki, és még mindig ugyanazt a karaktert játssza minden filmben - lám ez sem változott.

A rettenthetetlenül paraszt, azóta második feleségét olykor négerekkel szóba hozó és megverő, majd néha részegen zsidózó filmes Mel Gibson (akit egyébként munkássága miatt Csabikával mindig is nagyon bírtunk) szinte lubickol ebben a szerepben, neki köszönhetően pedig azért átlagon felüli film lehetett a Maverick, legfőképpen a szövegek miatt, amelyek közül csak az egyiket idézném: "Akkor bízz egy nőben, ha ló legel a sírján." Hát ha valami, akkor ez brutális. Nos, hölgyek, ezért bocsánatot is kérek. :)

7,5/10

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése